. A Balaton tava?nak e?s partmelle?ke?nek no?ve?nyfo?ldrajza e?s ede?nyes no?ve?nyzete. Plants; Phytogeography. 272 A balatonwellékí erd?k. legtöbb más fakevercdéssel, a magasabb és szálasabb erd?t pedig leginkább a Quercus sessiliflora (54—55. ábra), délnyugaton pedig a bükk alkotja. Amaz a vidék leggya- koribb tölgye. A Balatonmellék nagyobb hegye sem sokkal emelkedik 400 mtrnél magasabbra a tenger szine fölött,, ezért Keszthely bels?bb erdein kívül, a bükkerdo vagy más erdöalkotó fa uralomra nem vergödhetik. Söt a h?vösebb vidéken a tölgy se éri, magasságbeli talaj hián nem is érheti el azt
. A Balaton tava?nak e?s partmelle?ke?nek no?ve?nyfo?ldrajza e?s ede?nyes no?ve?nyzete. Plants; Phytogeography. 272 A balatonwellékí erd?k. legtöbb más fakevercdéssel, a magasabb és szálasabb erd?t pedig leginkább a Quercus sessiliflora (54—55. ábra), délnyugaton pedig a bükk alkotja. Amaz a vidék leggya- koribb tölgye. A Balatonmellék nagyobb hegye sem sokkal emelkedik 400 mtrnél magasabbra a tenger szine fölött,, ezért Keszthely bels?bb erdein kívül, a bükkerdo vagy más erdöalkotó fa uralomra nem vergödhetik. Söt a h?vösebb vidéken a tölgy se éri, magasságbeli talaj hián nem is érheti el azt a magasságot (660 mtr), a meddig a melegebb hegylejtön másutt hazánkban fölterjed. A balatonmelléki Erd?kben többféle tölgy nö, mint a német erd?kben, a változatosságuk is nagyobb, de még nem oly tetemes, mint hazánk délkeleti vidé- kein. A balatonmelléki tölgyerd?k érdekességét Kitaibel Pál kezdette fölkölteni, a ki ScHULTES-nek Österreichs Florá-jában (1. köt. 1814. 619. old ) Keszthely vidé- kér?l Quercus sublobatá-\. ismertet, vagyis a Qu. sessiliJíorá-v\i\k olyan alakját, a. 54. ábra. .'\ kocsántalan tölgy virágzó ága. melynek levelein az öblök elmosódnak, a levél épszélü, vagy csaknem egész ilyen. A tölgyek egyéb változatosságát lásd az enumeratióban. A tölgyerd? nevezetesebb és délibb-vidéki keveréke kiváltképen a szöllö- terület fölött jelenkezik, beljebb az erd?kben az egyformaság meg a fajok állan- dósága nagyobb. Délibb vagy délkeleti jellem? fa a bodros meg a pelyhes tölgy (magyalfa), a cserfa, a mannakörisfa, a hosszúcsumás meg a nagymakkos tölgyfa (Quercus Robur var. hienialis et perrobusta), több faj berkenye, a fekete gy?r? v. fekete sörje [Acer Tataricum), a barkóczafa, a török meggy, változatos mogyoró- fajták, a Badacsony erdöszélén a naszpolya meg a szelid gesztenye is, mint régi ültetés eredménye. A fehér hársfát, noha KrrAiBE
Size: 2149px × 1163px
Photo credit: © Library Book Collection / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No
Keywords: ., bookcentury1900, bookdecade1900, booksubjectph, booksubjectplants
