. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . epelnek mint ilyenek. a várkastély. A várkastély és környéke sok viszontagságos küzdelem és harcz szín- helye volt. János Zsigmond király és anyja, Izabella is ostromolták eredmény Kis-Várda. 133 nélkül; Báthory István is vívta, kés?bb
. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . epelnek mint ilyenek. a várkastély. A várkastély és környéke sok viszontagságos küzdelem és harcz szín- helye volt. János Zsigmond király és anyja, Izabella is ostromolták eredmény Kis-Várda. 133 nélkül; Báthory István is vívta, kés?bb azután Balassa Menyhért megszá Rákóczy Ferencz idejében a fels?-szabolcsi nemesek ide menekültek a ku-rucz csapatok el?l, akikkel azonban kés?bb szövetkeztek. Rákóczy Ferenczmaga is hosszabb ideig tartózkodott itt és több levelét innen keltezte. A kis-várdai vár tartozékai voltak, egy 1471-iki öszszeirás szerint:Döge, Rozsály, Veresmart, Litke, Tuzsér, Kalongya, Papp Szent-György,Ajak és Pátroh községek. A korábbi századokban itt tartotta Szabolcs-vármegye a maga törvényszékét, és Melith Péter szabolcsi alispán aXVII. század elején a kis-várdai várban lakott. A század közepén márgróf Nyáry István lakja, a XVIII. században pedig Krucsay Márton, aki XV.—á A KIS-VÁRDAI VÁR RÉGI KÉPE. nejét, Tolvaj Borbálát h?tlenségen érve, törvény adta jogánál fogvalefejeztette. A XVII. század elején vallási villongások és háborúk dúlták fel aközség békéjét. 1605-ben a szatmármegyei kálvinisták intéztek támadást aváros ellen, feldúlták a katholikus templomot, papját megcsonkították, elhur-czolták és egy mocsárba fullasztották. Azután Bocskay csapatai rohantákmeg a községet, dúlva és pusztítva, ami utjokba került, mely alkalommala katholikus templomnak egy részét lerombolták. A lerombolt rész helyettKi
Size: 1685px × 1483px
Photo credit: © Reading Room 2020 / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No
Keywords: ., bookauthorsziklayj, bookcentury1800, bookdecade1890, bookyear1894
