. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu. 1. Tápiósáfe Farkas Ödön úrilaka. — 2. Tápiószentmárton. Magyary-Kossa Sámuelkúriája. — 3. Tápi?szele. A Szelényi-féle úrilak. — 4. A Viczián-féle úrilak. Pest-Pilis-Solt-lviskiin vármegye községei. • 133 Szalkszentmárton. Nagyközség a D
. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu. 1. Tápiósáfe Farkas Ödön úrilaka. — 2. Tápiószentmárton. Magyary-Kossa Sámuelkúriája. — 3. Tápi?szele. A Szelényi-féle úrilak. — 4. A Viczián-féle úrilak. Pest-Pilis-Solt-lviskiin vármegye községei. • 133 Szalkszentmárton. Nagyközség a Duna folyam és a kunszentmiklós—dima- szaiksz.:it-pataji h. é. vasút mellett. 3800 lakosa magyar és református. Házainak száma839. Posta, távíró és vasúti állomása helj^ben van. E község már az 1332—33.évi pápai tízedjegjzékben el?fordul. Legrégibb pecsétnyomója 1624-ból való,e körirattal: ..L?ni Szent-Márton pecsét. 1647-ben Amadé Ádám volt a helységföldesura. 1691-ben még csak egy nyolczad, 1695-ben már másfél portával róttákmeg. 1715-ben 40, 1720-ban 59 adóköteles magyar háztartást vettek föl e hely-ségben. Ekkor a gróf Balassa és a báró Amadé család volt a helység fö gróf Balassa Pál birtokában találjuk. 1770-ben az úrbéri szabályoz
Size: 1586px × 1576px
Photo credit: © The Reading Room / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No
Keywords: ., bookauthorsziklayj, bookcentury1800, bookdecade1890, bookyear1894
