. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . nek és br. PodmaniezTty Gézánakakik mosl is a birtokosai. A községben lev? ref. templom nagyon régi épít-mény. A közelmúltban a faluban lionfoglaláskori régiségeket taláöv?. Löv?, kisközség, 80 bázzal és 550 f?leg ev. ref. vallású


. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . nek és br. PodmaniezTty Gézánakakik mosl is a birtokosai. A községben lev? ref. templom nagyon régi épít-mény. A közelmúltban a faluban lionfoglaláskori régiségeket taláöv?. Löv?, kisközség, 80 bázzal és 550 f?leg ev. ref. vallású lakossal. Postája Pap. távirója és vasúti állomása Kis-Várda. E község egy a liczeum-ban lev?, 1413-ból származó oklevél szerint abban az id?ben „Oltáros-Löv?(Oltarnslewew) név alatt volt ismeretes. 1430-ban a m. n. múzeum levéltá-riinak egy oklevele már „Lewe néven említi. 1428-ban a Várday családbírja zálogban a községet, de 1481-ben már a Leövey család a földesura, mely-nek itt még ma is nagyobb birtokai vannak. A XVIII. század második és aXIX. század els? felében a Leöveyeken kívül még a Gerzonésa Tömösvárycsalád volt a birtokosa, jelenleg pedig Leövey Jánoson és Istvánon kívülmég Zuckermann Gusztávnak is van itt birtoka. A községben bárom szép. KÓTAJ I ÖZV. 1BRÁNYI ZSIGMONDNÉ KÚRIÁJA. urilak van. A legrégibb Leövey Jánosé, mely a XIX. század elején dívottérdekes klassziczizáló modorban van építve, a másik, újabb urilak Leövey Ist-váné, a harmadik pedig Zuckermann Gusztávé. Ezt a jelenlegi tulajdonos 1887-ben építtette. A faluban lev? ev. ref. templom 1895-ben épült. 1808-ban a községteljesen leégett. Dül?-nevei közül figyelemét érdemel a Biró-fogás és Gerláö, kisközség, 82 házzal és 471 nagyrészt ev. ref. vallású övö-petri. Postája Pap, távirója és vasúti


Size: 2026px × 1233px
Photo credit: © Reading Room 2020 / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No

Keywords: ., bookauthorsziklayj, bookcentury1800, bookdecade1890, bookyear1894