. Az abszolutizmus kora; királyok Isten kegyelméböl. A brandenburgi kapn Berlinben 1760 körü (1126—iSOl) után. tésével meg akarta és meg is tudta egyeztetni a boldog rheinsbergiéletet. Ott volt DArgens marquis, rendkívül sokoldalulag müveit ésminden szellemi iránt érdekl?d? férfiú, ki ?szintén ragaszkodottFridrikhez. Ott volt La Mettrie, egy franczia orvos, egyike a mate-rialísmus els? tanítóínak, ki minden erkölcstelensége és könnyelm?-sége mellett sem vesztette el a király kegyét. Finom m?veltségeáltal el?kel? helyet foglalt el az olasz Algarotti. Maupertuis, a tudósmathematikus
. Az abszolutizmus kora; királyok Isten kegyelméböl. A brandenburgi kapn Berlinben 1760 körü (1126—iSOl) után. tésével meg akarta és meg is tudta egyeztetni a boldog rheinsbergiéletet. Ott volt DArgens marquis, rendkívül sokoldalulag müveit ésminden szellemi iránt érdekl?d? férfiú, ki ?szintén ragaszkodottFridrikhez. Ott volt La Mettrie, egy franczia orvos, egyike a mate-rialísmus els? tanítóínak, ki minden erkölcstelensége és könnyelm?-sége mellett sem vesztette el a király kegyét. Finom m?veltségeáltal el?kel? helyet foglalt el az olasz Algarotti. Maupertuis, a tudósmathematikus, az akadémia elnöke, ott is megtartotta komolyságát,és minden ellenmondással szemben fenn akará tartani tudós tekin-télyét. És megjelent végre Voltaire is, kinek társasága legkedvesebbvolt Fridrik el?tt, s ki leghíresebb képvisel?je maradt mindvégig aSans-souciban uralkodó irá > HH-O í^ ^ TARSASAGA. VOLTAIRE. 613 Voltaire 1750-töl fogva hosszabb ideig tartózkodott Sans-souci-ban és a különben oly takarékos király gazdagon fizette a lángesz?írót. Ott lakott palotájában mint kamarása, ott ült asztalánál és,mint maga a király, úgy egész környezete is hódolt Voltaire szemé-lyében a lángésznek. Minthogy a király idegen nyelven, a franczián.írt, nem lehetett el idegen segitség nélkül m?veinek, különösen köl-teményeinek publicálásában. Fridrik ugyan els? sorban bels? szük-ség kényszerítése alatt írt, hangulatait, érzelmeit és tanulmányaitegyaránt szerette kifejezni versben, s a legnagyobb megpróbáltatá-sok és veszélyek közt sem mondott le e szokásáról, melyért senki semgúnyolta öt jobban, mint önmaga, hanem kés?bb, legalább néhánybeavatott el?tt, írói babérra is törekedett. Voltaire lett grammatikusa,vagy, mint maga meglehet?s csíp?sen monda, a király irodalmi szeny-nyesének tisz
Size: 1341px × 1864px
Photo credit: © The Reading Room / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No
Keywords: ., bookcentury1800, bookdecade1890, booksubjectdespotism, bookyear18
