. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu. kintve — legmelegebb vidéke volna egész Közép-Európának. Csakhogymíg például Londonban — melynek közepes évi h?mérséklete szintén közel * A löpormalomnál és attól alig 30 lépésnyire, körülbelül 10—12 méternyire a Duna szintjefölött, sík
. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu. kintve — legmelegebb vidéke volna egész Közép-Európának. Csakhogymíg például Londonban — melynek közepes évi h?mérséklete szintén közel * A löpormalomnál és attól alig 30 lépésnyire, körülbelül 10—12 méternyire a Duna szintjefölött, sík mez?n. ** A Rákospatak beömlésével szemben.*** E sziget —? mely különben is ala sony vízáUá.«nál volt látható — a Diinaszabá-lyozásnak esett áldozatul. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye természeti \-iszonyai. 15 10 C—-januáriusbaii -í- S^S^C a középli?mérséklet, a júliusi közép 179 C, addigpéldául Kecskoniét — 2-1C (janucárius) és 21-9 C (június) adja ugyanazt az?évi közepet. A kárpátoknak az irodalomban oly gyakran hangoztatott védösze-repének tényleg semmiféle hatása sem észlelhet? *, legalább is nem beszélhetünkróla mindadchg, a míg a „Kárpátokon elhelyezett magasan fekv? megfigyel?Állomásainak kétségtelen adataival nem állunk *. JPeat-Pilia-Solt-Ktskún vármegye meterologiai viszonyait is az 1900—1910. évi földrengéseknek észlelésihelyeit és id?it feltüntet? térkép. A térkép fels? bal negyedében látható görbék közül a vékony folytonos, a nyár (jvinius), aszakadozott, n tél (január), a vastag folytonos p:ídig az évi közép izohiétája. A görbék mellé írt számokmm-t jelentenek. A jobb fels? negyedben a nyári, téli ós évi középizotormákat látjuk (a görbék jelzése, mintel?bb) ; a görbék melletti számok höméríókleti fokokat jelentenek Celsius szerint. A bal alsó negyed nz
Size: 1357px × 1842px
Photo credit: © The Reading Room / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No
Keywords: ., bookauthorsziklayj, bookcentury1800, bookdecade1890, bookyear1894
