. Révai nagy lexikona; az ismeretek enciklopédiája. iai farmakológiai tanulmányokkal foglalkozottSeluuieilcbery strassburgi intézetében. 1881-benié iiovában ár, 1884. Bolognában novozikki rendes tanárnak, ahol jelenleg is működik. Dol-gozatainak száma meghaladja az ötvenet és több-nyire kémiai fiziológia köréből valók. Albertotipia, fénynyomás; fényképek sokszo-rosítása k romsavval beitatott zselatinlapoksegít-l. Nevet feltalálójáról, Albert József mün-cheni fényképésztől nyerte. Alberts Jacob, német festő, szül. 1860 jun. ,Schleswig nyugati partján. Düs-seldorfban Janss


. Révai nagy lexikona; az ismeretek enciklopédiája. iai farmakológiai tanulmányokkal foglalkozottSeluuieilcbery strassburgi intézetében. 1881-benié iiovában ár, 1884. Bolognában novozikki rendes tanárnak, ahol jelenleg is működik. Dol-gozatainak száma meghaladja az ötvenet és több-nyire kémiai fiziológia köréből valók. Albertotipia, fénynyomás; fényképek sokszo-rosítása k romsavval beitatott zselatinlapoksegít-l. Nevet feltalálójáról, Albert József mün-cheni fényképésztől nyerte. Alberts Jacob, német festő, szül. 1860 jun. ,Schleswig nyugati partján. Düs-seldorfban Janssen, Münchenben Diez, FirenzébenVineae tanítványa volt, közben Magyarországonis járt és arcképeket festett, végre Párisban fe-jezi • |,e tanulmányait, festményeiben főleg hazá-jánál. .-. fi iz partoknak és szigeteknek jellegzetestájait ée lakóit ábrázolja eredeti, etőteljes móözülök több német múzeumokba került. Albert-tallér, l. A/bertus-tallér és Brabantitallé ALBERTINELLI MARIOTTO : MÁRIA LÁTOGATÁSA ERZSÉBETNÉL (FIRENZE, UFFIZI-KÉPTÁR) Albert-tó — 303 — Albigensek Albert-tó (A lbert-nyanza,Mvutan Nzige), nagyközépafrikai tó mintegy 200 a Victoria-tótól. 150 km. hosszú, átlag 30 km. széles 4500 km2területtel. Az A. óriási árok egy részét tölti be ;ől belé torkol az Albert-Edward-tó () lefo-lyása a Szemliki, É.-on a Victoria lefolyása aVictoria Nilus (Kivira). A nagy árok É.-i folyta-tásában az A. vize mint Bahr-el-Dzsebel folyik to-vább mint a Nilus egyik forrásfolyója. Az Baker fedezte föl. Albertus Aquensis (Aacheni Albert), középkorikrónikaíró, kitől Chronicon Hierosolymitanum debello sacro história c. niunkátbirjuk. Terjed 1095—1121. Kiadtak Bongars (I), Migne (CLXVI), újab-ban a Recueil de Historiens de Croisades IV. kö-tet, francia fordításban pedig a Collection Guizot20. és 21. köt. Hazánkat is


Size: 1251px × 1997px
Photo credit: © Reading Room 2020 / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No

Keywords: ., bo, bookcentury1900, bookdecade1910, bookidrvainagylexikona01rvai