. Az abszolutizmus kora; királyok Isten kegyelméböl. phinii való kiadásai, melyekb?l minden erkölcstelennek látszóhelyet kihagytak, sokáig nagy hírben állottak. De a leend? királynakbevezetését az uralkodó tudományába maga Bossuet vállalta magá czélból írta .1 politika n szent írás (ildjjáit^ czím? m?vét és azegyetemes történetr?l szóló értekezését. Az elvont, ralionalis gondolkodás, mely a mathematika és alogika módszerét vitte át az emberi társadalom megismerésére éstörvényeinek megítélésére, minden esetben a hagyománynyal és a * PoiUiifur liiée tle lÉcvitiife Sainte (.s- Discottr^ siir
. Az abszolutizmus kora; királyok Isten kegyelméböl. phinii való kiadásai, melyekb?l minden erkölcstelennek látszóhelyet kihagytak, sokáig nagy hírben állottak. De a leend? királynakbevezetését az uralkodó tudományába maga Bossuet vállalta magá czélból írta .1 politika n szent írás (ildjjáit^ czím? m?vét és azegyetemes történetr?l szóló értekezését. Az elvont, ralionalis gondolkodás, mely a mathematika és alogika módszerét vitte át az emberi társadalom megismerésére éstörvényeinek megítélésére, minden esetben a hagyománynyal és a * PoiUiifur liiée tle lÉcvitiife Sainte (.s- Discottr^ siir VHistoire Uni-vcrsetlc czím alatt. \z utóbbi el?ször lG81-ben jelent meg rúrisban. EOSSUET ÉS TANA. 21 fennálló viszonyokkal homlokegyenest ellenkez? eredményekre szempontból Hobbes tán még forradalmibb Spinozánál. Világos,hogy a conservativ világnézet viszont a történelmileg létrejött és mégmindig túlnyomó erej? alakulásokban keresett és talált tá Bossnet meanxi püspö metszete után ; a; eredeti festményt festette Hyacinthe Rigaud (1659—HiS.) A kérdés csak az volt: mennyiben lehet ezeket az állapotokat egymagasabb eszme vezetésével ép úgy csoportosítani és szükségességö-ket kimutatni, mint a hogy a philosophusok a jöv? ideális államánakképét philosophiai eszmék alapján megrajzolták. Bossuet körülbelöl olyan munkára vállalkozott, min?t SzentÁgoston végzett azon id?ben, mid?n a keresztyénség végleg ura- 2- I. FEJEZET. A XVII. SZÁZAD SZELLEMI MOZGALMA. lomra jutott a római birodalomban. A nagy egyházatya Az Istenállama czim? m?vében a történeti fejl?désnek adja vázát, a gond-viselés müvének tüntetve fel a népek sorsát, a birodalmak emelkedé-sét és bukását. Nem méltatlan követ?je szintén azon az úton üli vezet?je és irányadója a szentírás : minek keresni az emberibölcseséget, mikor az Isten nyilatkoz
Size: 1443px × 1732px
Photo credit: © The Reading Room / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No
Keywords: ., bookcentury1800, bookdecade1890, booksubjectdespotism, bookyear18
