. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . zerda-helyi, Bydeskúthy, Irinyi, Er?s, Petrovay, Eördögh, Szent imrey, Somlyódy,Szögyény, Ormos, Lónyay és jelenleg gróf Lónyay Béla, a Jármy család,báró Horváth Ferencz, gróf Forgách László és Reizmann Hermán. A köz-ségben református t
. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . zerda-helyi, Bydeskúthy, Irinyi, Er?s, Petrovay, Eördögh, Szent imrey, Somlyódy,Szögyény, Ormos, Lónyay és jelenleg gróf Lónyay Béla, a Jármy család,báró Horváth Ferencz, gróf Forgách László és Reizmann Hermán. A köz-ségben református templom van, mely 1779-ben épült, míg tornyát 1812-benépítették hozzá A község nagy részét 1879-ben t?z pusztította el. D?l?iközt sok érdekes elnevezés?t találunk, mint a Bating, Csarondaköz, Kovacsó,Vinczeszög, Abogya köze, Kondérszög, Remecz-ere, Völesike, Mátyásszög,Libanyó, Nagy-Pozsony sár, Mikc éger, Kernyicze, Dümics?, Bán fája,Szobontya, Luka, Fejér-Amsó oldal, Kis-Hereb?, Övecske, Mosonczo, Csoboda-éger, Kerepecz-patak, Tógyény, Hajdúirtás, Bátorszög, Szernye-patak, Kurna,Tót-irtás, Zahorna-ér, Fahós-ér, Hosszok, Kastély-domb, Szár-tó, Kesej?, Barosszög, Mada- raska s?r?je, Görön- czszomoga, Örclön- gös-szög, Lucska- gorond, Becsinhát, Kápolna, Vájta,. EPERJESRE : JÁRMY MIKLÓS URILAKA. Hcreb?,Amsószög,Taparicsa,Demjén la-posa. Fényes -LitJce, tisza-menti kis-község. Kör-jegyz?ségiszékhely,291 házzal és 2150, túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal. Van vasúti állomása,postája és távírója. E község a Zichy-okmánytárban már 1334-ben Litke névenvan említve. A leleszi orsz. levéltárban és az orsz. levéltár diplomatikai osz-tályában 1459-benés 1500-ban „Lythke formában találjuk megnevezve. Ugyan-csak a Zichy-féle okmánytárban két, ma már nem létez? községnek a nyomáttaláljuk Litke határában,
Size: 1845px × 1355px
Photo credit: © Reading Room 2020 / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No
Keywords: ., bookauthorsziklayj, bookcentury1800, bookdecade1890, bookyear1894
