. Révai nagy lexikona; az ismeretek enciklopédiája. rosziiak mondjáép példányokat találnak Oberstoinés Idar környékén Németországban. Ez a vidékkülönben az öszörülésnek főhelye; innen ke-rül ki a csiszolt A. legnagyobb része. Minthogyazonban saját nem fedi a szüségletet, nagymennyiségben idegen, Keletindiából, de még in-Ul. Brazíliából szállított dolgoznak föl. Ha-zánkban Erdélyben, különösen Tekerő (Déva ésZalatna között)és Toroczkó vidékén hevernek na-gyobb mennyiségben ák. Keletindiában; J i-mi fcnsik strappx nevű kőzetében, továbbá,Ratapur környékén
. Révai nagy lexikona; az ismeretek enciklopédiája. rosziiak mondjáép példányokat találnak Oberstoinés Idar környékén Németországban. Ez a vidékkülönben az öszörülésnek főhelye; innen ke-rül ki a csiszolt A. legnagyobb része. Minthogyazonban saját nem fedi a szüségletet, nagymennyiségben idegen, Keletindiából, de még in-Ul. Brazíliából szállított dolgoznak föl. Ha-zánkban Erdélyben, különösen Tekerő (Déva ésZalatna között)és Toroczkó vidékén hevernek na-gyobb mennyiségben ák. Keletindiában; J i-mi fcnsik strappx nevű kőzetében, továbbá,Ratapur környékén fordul elő. Az ú. n. brazí a Rio Grandé do Sul brazíliai tartomány-ból és a vele határos Uruguayból kerülnek keres-kedésbe. Az eddig ismert legnagyobb — 40 g. súlyú — is oda való. Az ól külön-böző dísztárgyakat és eszközöket köszörülnek,vésnek: kameákat, intagliókat, gombokat, nyele-ket, edényeket stb. Az A. természetes színe is. 2. ábra. Törmelékes achát. sokszor eléggé szép; keleti nevezik az ilyent,mlgakevésbbé szépet nyugati óbbiakatfestéssel lehet javítani. A festés azon alapszik,hogy a kalcedon finoman likacsos lévén, a festő-anyag oldatát magába szívja, illetőleg különbözőfolyadékkal pácolva ós pörkölve különböző szí-nűre változtatható. V. ö. Schmidt Sándor, A drága-kövek (Budapest 1890); Baner M., Edelstein-kunde (Leipzig, 1909). Achát-csiga, I. Arhatina és Bulimus. Achates, Aineias híí bajtársa, midőn Trójábólmenekült; közmondássá vált a {idus A., a. m. hűbarát, hű bajtárs. Achatina Lem. (Aiiat), a tüdősesigák eg,\ikneme. Mintegy 370 élő faja ismeretes, melyek ki-zárólag a szárazföldön tenyésznek és Ausztráliakivételével mindenik világrészben otthonosak. Enemből valók a legnagyobb és legszebb szárazoldi csigák, minők A. perdix Latn., mauritianaLam.,
Size: 2180px × 1147px
Photo credit: © Reading Room 2020 / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No
Keywords: ., bo, bookcentury1900, bookdecade1910, bookidrvainagylexikona01rvai
