. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . mát huszita építménynek tartjá egyház, egyéb úrasztali edények közt, egy kis kereszttel díszített na-gyon régi ezüst tányért és egy úrasztali ezüst kelyhet bír 1586-ból, mely aBónis czímerrel van díszítve. E század elején már nagysz
. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . mát huszita építménynek tartjá egyház, egyéb úrasztali edények közt, egy kis kereszttel díszített na-gyon régi ezüst tányért és egy úrasztali ezüst kelyhet bír 1586-ból, mely aBónis czímerrel van díszítve. E század elején már nagyszabású szeszgyárvolt e községben. Az Anjoukori okmánytár egyik oklevele egy, a XIV. századközepén e községgel határos Fiad nev? faluról tesz említést. Timár, tiszamenti nagyközség, 204 házzal és 1167 lakossal, kik közötta gör. katholikusok vannak a legtöbben. Postája, távirója és vasúti állomásaRakamaz. Tímárt már a szászdi apátság alapító levele is említi, 1347-benpedig az Anjoukori okmánytár. Földesurai: 1347-ben a Báthoryak, 1417-benaz Uporyak voltak ; a XVIII. század óta a m. kir. kincstár bírja. A lelesziországos levéltárnak egy XV. századbeli oklevele ErJcete (ma Erkecse) köz-ségr?l tesz említést, mely Tímárral volt határos. A diplomatikai levéltár egy s ^ ?. 03 £o xüJ o - <! ,;s Szabolcs vármegye községei. 1367-iki oklevele Yécse nev? községet is említ, mely szintén e községgelvolt határos. A szászdi apátság alapító levelében e hely „Vense névenszerepel. A községben lev? görög kath. templom 1795-ben épült. Az 1800-ikév elején az egész község leégett. Dül?-nevei közül bizonyos jelent?séggellátszanak bírni a következ?k : Luka-hát, Péterke-oldal, Godolya, Aranyos,Sváb-út, Csorka, Megyesi d?l?, Vaskapu üd. lisza-Büd, nagyközség, 320 házzal és 1857 nagyrészt gör. katholikus la
Size: 1044px × 2393px
Photo credit: © Reading Room 2020 / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No
Keywords: ., bookauthorsziklayj, bookcentury1800, bookdecade1890, bookyear1894
