. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . -mása Kis-Várda. 1422-ben csupán Apáti név alatt találjuk említve ; 1430-banamikor a Kállayak a földesurai, már a mai nevén szerepel. 1442-ben aKemecsey, L445-ben a paruczai Sáfár, 1448-ban a Kérészy, 1464-ben a Tegzescsalád uralta. A X


. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . -mása Kis-Várda. 1422-ben csupán Apáti név alatt találjuk említve ; 1430-banamikor a Kállayak a földesurai, már a mai nevén szerepel. 1442-ben aKemecsey, L445-ben a paruczai Sáfár, 1448-ban a Kérészy, 1464-ben a Tegzescsalád uralta. A XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején pedig az Eördögb,Bertóthy, Böszörményi, Csernyánszky, Gonda, Kopócsy, Lipcsey és Szmre-esányi család bírta. Jelenleg Ilosvaij Ágostonnak van itt nagyobb birtokaés érdekes régi urilaka. A faluban a róm. katbolikusoknak és az ev. refor-mátusoknak van templomuk. A katholikus 1802-ben épült, a reformátustemplom építési ideje ismeretlen. 1811-ben restaurálták utoljára. Dül?-neveiközül figyelemre méltók a Kotyor és a Törökér. Kótaj, nagyközség, 548 házzal és 2944, nagyobbára gör. kath. vallásúlakossal. Postája van, táviró és vasúti állomása Nyíregyháza. Az Ibrányicsalád levéltárának egyik okirata szerint e község 1447-ben már „Keresztút1. KOMORÓ I SZALÁNCZY BERTALAN URILAKA. f j . .<i néven szerepelt. 1411-ben az eszenyi Csapy család kapta kir. donáczióké az Ibrányi és 1487-ben a Szokolyi család volt a földesura. A köz-ségnek „Keresztút elnevezésével még a XIX. században is találkozunk. AXVIII. század végén és a XIX. század elején a következ? birtokosai voltak :Ibrányi, Vay, br. Bánffy, Kelcz, Mez?ssy, Kállay, Ábrányi, Pribék, Irinyi,Jármy, Hatfaludy és Péchy. Jelenleg Jármy Márton, gr. Lónyay János,Körmendy Imre, Tóth Miklós és Szamueli testvérek a birtokoso


Size: 2013px × 1241px
Photo credit: © Reading Room 2020 / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No

Keywords: ., bookauthorsziklayj, bookcentury1800, bookdecade1890, bookyear1894