. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . kségesnek találta azonban a bizott-mány, hogy a köztörvényhatóságok az ország hivatalos nyelvét használják. 1867-ben merül fel komoly alakban a vármegye székhelyének Nagy-Kállóból Nyíregyházára való áttétele. 1840-ben vetették fel el?sz
. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . kségesnek találta azonban a bizott-mány, hogy a köztörvényhatóságok az ország hivatalos nyelvét használják. 1867-ben merül fel komoly alakban a vármegye székhelyének Nagy-Kállóból Nyíregyházára való áttétele. 1840-ben vetették fel el?ször ezt a kér-dést; az októberi közgy?lés többsége (125 szóval 104 ellen) azonban már az áthe-lyezés mellett nyilatkozott s bizottságot is küldött ki javaslattétel czéljából. Aszékhely áttétele azonban csak 1876-ban történt meg, miután el?bb 1871-ben,a törvénykezés a közigazgatástól elválasztatván, a kir. törvényszék szék-helye nem Nagy-Kálló, a megyei székhely, hanem Nyíregyháza lett. A nagykállói — (1900. óta nyíregyházi „Erzsébet-korház) — vár-megyei közkórház alapjait is 1867-ben vetette meg a vármegye, ki-mondván, hogy átveszi saját kezelésébe a Nagy-Kállóban már létez?, magá-nosok adakozásából fentartott, 8 ágyra berendezett kórházat s az úgy-. KALLAY ANDRÁS. NpmzetíségikérJrsek. A megyei székhely áthelyezése Megyei küz-kórház. i!>; Szabolcs vármegye önkormányzata és közigazgatása. kedési I ? k. i Irsiügyekelintézése. Árvizek. nevezett Lazaretum-alapot, moly akkor 28000 fitot tett. A megyei kórház1873-ban nyílt meg. A közlekedési viszonyuk javítása s?r?n foglalkoztatta a vármegyét,az átalakult viszonyok szerint való berendezkedés ez els? évében. Július 2-ikiillésében felír a vármegye a közlekedésügyi miniszterhez, hogy Nyíregyházavárosát a debreczen—szigeti vonal valamely pont
Size: 1316px × 1899px
Photo credit: © Reading Room 2020 / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No
Keywords: ., bookauthorsziklayj, bookcentury1800, bookdecade1890, bookyear1894
