. Az abszolutizmus kora; királyok Isten kegyelméböl. de Piles (1635—1109.) szellemét. Emlékiratait is megírta még és egészen nyugodtan vártabe halálát (1680.).* Az udvar és az akadémia köréhez tartozik La Bruyére János(1645—1696.). Polgári családból származott és férfikoráig vidéken élt,elvonultságban. Csak 1680-ban jött Parisba, mint Condé berezeg uno-kájának tanítója. Teljesen módjában volt megismernie az udvari * Réfléxions, sentenccs et maximes moralcs de La Rochefoucauld. Azel?szót Sainte Beuve írta. lOö II. FEJEZKT, XIV. LAJOS KORA. AZ ÁLLAMI HATALOM MINDENHATÓSÁGA. embereket. Akkor diva
. Az abszolutizmus kora; királyok Isten kegyelméböl. de Piles (1635—1109.) szellemét. Emlékiratait is megírta még és egészen nyugodtan vártabe halálát (1680.).* Az udvar és az akadémia köréhez tartozik La Bruyére János(1645—1696.). Polgári családból származott és férfikoráig vidéken élt,elvonultságban. Csak 1680-ban jött Parisba, mint Condé berezeg uno-kájának tanítója. Teljesen módjában volt megismernie az udvari * Réfléxions, sentenccs et maximes moralcs de La Rochefoucauld. Azel?szót Sainte Beuve írta. lOö II. FEJEZKT, XIV. LAJOS KORA. AZ ÁLLAMI HATALOM MINDENHATÓSÁGA. embereket. Akkor divatban volt, hogy a szereplök megírják gondo-lataikat saját magokról; jellemzésöket. La Bruyére egy könyvbenakarja összefoglalni az emberek különböz? jellemeit, a különböz?osztátyok és lakólyek szerint. Jellemei (Lex c((i-a<tér(s), eleintecsak Theophrastos hasonnev? görög m?ve utánzásának látszanak,hanem mindjobban kit?nik önállóságuk. Az emberek különböz?ségé-. La ú metszet után. nek észlelése teljes finomsággal, csíp?s gúny és rosszakarat nélkülvaló megitélése e m?ben valóban tökélyre van vive. A socialis éspolitikai ellentétekre is kiterjeszkedik, hogy XIV. Lajos dics?ítésévelkoronázza müvét.* La Piochefoucauld és La Bruyére m?vei, melyek oly élénkenfestenek, hogy gyakran csak a személy nevét kell oda gondolni, át-menetet jelentenek a komoly történetírás felé. Ennek XIV. Lajos körenem volt virágzó kora. Hiányzott a Fronde ideje óta a szabadság apolitikai és vallásos kérdések megvitatására. A régibb historikusokközt még Mézeray a legérdemesebb, ki XIII. Lajos korát irta megszabadon és hitelesen. A kés?bbi történetek úgy szólva puszta hízel- * Sainte Beuve. La Brin/erc. Noiiieattx Linulis I. k. 122—144. 1. MEMOIEEOK. 107 gések. A történet helyébe az emlékiratok lépnek. A franczia f?embe-rek érzik, hogy életök m
Size: 1350px × 1850px
Photo credit: © The Reading Room / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No
Keywords: ., bookcentury1800, bookdecade1890, booksubjectdespotism, bookyear18
