. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . ecz, Nemess, Korniss, Patay és Zoltán csa-lád. Az itt lev? református templom a XVII. században épült. Régi d?l?i 8* Rád. 60 Szabolcs vármegye községei. közül figyelmet érdemelnek az Etsetava, Mihóksziget, Szelleté, Porosztó,Orsolyaszig
. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . ecz, Nemess, Korniss, Patay és Zoltán csa-lád. Az itt lev? református templom a XVII. században épült. Régi d?l?i 8* Rád. 60 Szabolcs vármegye községei. közül figyelmet érdemelnek az Etsetava, Mihóksziget, Szelleté, Porosztó,Orsolyasziget és Szívtó elnevezé* Rákamae, tiszamenti nagyközség, 554 házzal és 3473 róni. kath. vallású lakossal. Van postája, távírója ós vasúti állomása. Már a szászdiapátság alapító levelében említés van arról, hogy határában egy nagy út veze-tett Zolochra. (Ma Zalkod). E községet a Zichy-okmánytár oklevelei 1328-tólfogva a mai alakjában említik. Egykorú oklevelek igazolják, hogy 1435-benmár plébánosa is volt. 1347-ben a Báthoryak voltak a földesurai, a kikegy 1446-ból származó oklevél szerint ez id?ben mint a csehekt?l elpusz-tított, lakosok nélküli helységen osztozkodnak. Nemsokára újra felépültés 1476-ban a Kállayak voltak a földesurai, 1487-ben meg a SZENT-GYÖRGY-ÁBRÁNY . GRÓF SZÁPÁRY GYÖRGY KASTÉLYA. A község a török világban is sokat szenvedett, 1645-ben pedig Eákóczyseregei szállották meg. Határa az 1848-iki szabadságharezban az oroszés a magyar csapatok közötti harezoknak volt a színhelye. A XVIII. századvégén és a XIX. század elején a magyar királyi kincstár volt a föóm. kath. temploma 1732-ben épült. Az ide tartozó „Csehhalom d?l?névmég a husziták idejéb?l származik. Ezen kívül még a következ? d?l?-nevekhez f?z?dik valamely jelent?ség: Gelind, Paradicsom, Aranyos, Strázsa
Size: 1880px × 1329px
Photo credit: © Reading Room 2020 / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No
Keywords: ., bookauthorsziklayj, bookcentury1800, bookdecade1890, bookyear1894
