. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . zázad els? felében a Bihary, Bereczky, Czakó,Horváth, Iánky, Molnár, Szalay, Zsiday, Egry, Hajdú, Nyíry, Hetey,Jármy, Finta, Mez?ssy, Mikecz, Morvay családok voltak a birtokosai,jelenleg pedig gr. Dessewffy Miklós. A községben gör. kath
. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . zázad els? felében a Bihary, Bereczky, Czakó,Horváth, Iánky, Molnár, Szalay, Zsiday, Egry, Hajdú, Nyíry, Hetey,Jármy, Finta, Mez?ssy, Mikecz, Morvay családok voltak a birtokosai,jelenleg pedig gr. Dessewffy Miklós. A községben gör. kath. és reformátustemplom, s izraelita imaház van. Gelséhez tartozik Baromiak puszta, Ujtanyaés Szalmád, mely utóbbiról már 1336-ban van írott emlék. A Kállay családlevéltárának egyik oklevele szintén említi 1463-ban. Gemzse, kisközség, 112 házzal és 724, nagyrészt református ája Gyüre, távírója és vasúti állomása Kis-Várda. E községnek 1426-bana Losonczy, 1440-ben pedig a rozsályi Kún és a kusalyi Jakcs család volta birtokosa, a XIX. század els? felében a gr. Károlyi, gr. D?ry, Eötvös, Cserná-tony, Doby, Berthóthy, gr. Gyulay, Vay és Leövey családok; most pediggr. Károlyi Sándornak van itt nagyobb uradalma. A községben két templom Gemzse. 28 Szabolcs vármegye községei. FÉNYES-LITKE . ERÚSS GYÖRGY LÍRILAKA. van. Az egyik róm. katholikus, ez nagyon régi és építési ideje másik református, épült 1840-ben. éd. Geszteré?, kisközség, 185 házzal és 1259, túlnyomóan róm. kath. val- lásn lakossal. Postája Bököny, távírója Hajdu-Hadház és vasúti állomásaTéglás. E falu az 1332-iki pápai tizedlajstromokban „Kestred néven vanemlítve Mint történelmi jelent?ség? esemény felemlítend?, hogy I. Lászlókirály 1092-ben e község határában verte szét a besseny?ket. 1388-ban azólnodi Czudar család vo
Size: 1702px × 1468px
Photo credit: © Reading Room 2020 / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No
Keywords: ., bookauthorsziklayj, bookcentury1800, bookdecade1890, bookyear1894
