. Az abszolutizmus kora; királyok Isten kegyelméböl. yen gyökerez? vallásos meggy?z?désbirta Rákóczi Györgyöt nyugalmas élete elhagyására és a nagyeurópai vallásos háborúban való részvételre. Mióta oly tekintélyesállásra tett szert, egymást érték udvaránál a szövetségét keres? svédés franczia követek. Nevében Bisterfeld járt Németországban ésFraneziaországban és már 1639-ben járt nála Richelieu egy meg-bízottja. Az alkudozások még nem vittek eredményre, bár a magyarprotestánsok sérelmei igen élénken foglalkoztatták a fejedelmet. Az1638-íki országgy?lésen majdnem fegyveres összeütközésre került
. Az abszolutizmus kora; királyok Isten kegyelméböl. yen gyökerez? vallásos meggy?z?désbirta Rákóczi Györgyöt nyugalmas élete elhagyására és a nagyeurópai vallásos háborúban való részvételre. Mióta oly tekintélyesállásra tett szert, egymást érték udvaránál a szövetségét keres? svédés franczia követek. Nevében Bisterfeld járt Németországban ésFraneziaországban és már 1639-ben járt nála Richelieu egy meg-bízottja. Az alkudozások még nem vittek eredményre, bár a magyarprotestánsok sérelmei igen élénken foglalkoztatták a fejedelmet. Az1638-íki országgy?lésen majdnem fegyveres összeütközésre került adolog a protestáns és katholikus rendek közt. Az el?bbiek elvetttemplomaik visszadását követelték, az utóbbiak az elvev?, katho-likussá vált földesurak nemesi jogaira hivatkoztak. De mindez még ^ Magyar Krónika, 125. könyv. - L(l. Kemény Zsigmond Rajongók czimü regényét, mint hü korrajzot. 3 Buday Kzs. -2í>5. 1. * Zsilinszky Mihály: .42 1Ö38. orszgy. 241. lényi FerencziErnszt Lajos birtokában Iccö körajz után. nem birta cselekvésre Eákóczit, kire nem maradt hatás nélkül Ester-házy kérése, «ne bocsássa a török veszedelemnek keresztyénségét,Istent, az igazságot és ezt a szánakodásra jutott egy marok magyarnemzetünket, magával együtt». A törökt?l való félelme azonban meg-sz?nt, mid?n új, iránta barátságosabb szultán jutotta trónra. Sokkal F. R. Világtörténet. IX. köt. Ib 242 VI. FEJEZET. BETHLEN ÉS A RÁKÓCZIAK KORA. határozottabban foghatott készül?déseihez és 1G43 április 26-án vég-kép megkötötte szövetségét Francziaországgal és Svédországgal.••^Egész biztosnak érzé magát. Az 1642-iki év hadjárata egyik leg-szerencsétlenebb volt a császárra nézve, neki pedig az év folyamá-ban sikerült a rendek által fejedelmül választatni hasonnev? fiátés kieszközölni annak részére a portától az athnámét. Az 1643.
Size: 1296px × 1928px
Photo credit: © The Reading Room / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No
Keywords: ., bookcentury1800, bookdecade1890, booksubjectdespotism, bookyear18
