. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . IKA (kIRÁLYTELEk). Szabolcs vármegye mez?gazdasága és állattenyésztése. 261 beállítani, a répája esetleg oly könny? homokba kerülne, amely azt megnem teremné. Hozzájárni a talaj különböz?ségeihez az, hogy nagyon kevésés nagyon kétes ért
. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . IKA (kIRÁLYTELEk). Szabolcs vármegye mez?gazdasága és állattenyésztése. 261 beállítani, a répája esetleg oly könny? homokba kerülne, amely azt megnem teremné. Hozzájárni a talaj különböz?ségeihez az, hogy nagyon kevésés nagyon kétes érték? trágya készül Szabolcsban, de ami készül is, arrólis úgy gondolkozik a gazda, hogy sokkal jobban meghálálja a trágyázást akötöttebb föld, mint a homok. Mindamellett Szabolcs vármegyében a gazdálkodási rendszer, a három-nyomásos gazdálkodásból a talaj term?képességéhez alkalmazkodva kifej-l?dött, szabad gazdálkodási rendszernek mondható, de általában ugarral, mégpedig zöld, fekete és parlag ugarral. Az ugar egyéves és kétéves, nagyságát soha sem a beosztás, hanema gazda szükséglete és a talaj term?képessége szabja meg. Ez az okaannak, hogy Szabolcsmegyében az ugarföld mennyiségét meghatározninem lehet, mert az évr?l-évre változik. A majdnem teljesen külterjesnek. RÉSZLET AZ „ERZSÉBET* MAJORBÓL MÁNDOKON. látszó háromnyomásos gazdálkodás tehát tulajdonképen a talaj és éghajlatszéls?ségeinek legmegfelel?bb szabad gazdálkodás. Ez általános szabályalól csak azon birtokok képeznek kivételt, a Nyírségen és a Tisza-mentén,melyeknek talaja nagyobb kiterjedésben egyformább, s megengedi azt, hogya növények vetési sorrendjében bizonyos egymásután megtartassék. A legkönnyebb, u. m siligó homokföldek általában úgy használtatnak,hogy egy évben rozszsal bevettetvén, ennek learatása után egy vagy kétévig parlag ugar
Size: 2399px × 1042px
Photo credit: © Reading Room 2020 / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No
Keywords: ., bookauthorsziklayj, bookcentury1800, bookdecade1890, bookyear1894
