. Az abszolutizmus kora; királyok Isten kegyelméböl. t ki az erkölcs, hogy acsaládi életnek és tisztességnek ilyen lábbal tiprását teljestn elnéz-ték volna. Igaz. a papok, kiket legjobban illetett volna, meglehet?sengedékenyek voltak s Bossuet maga is csak azt kívánta Istent?l, ne le-gyen annyira a hatalmasok kedvében járó.*** De Saint Simon soha sem * JelleDizö a király szenvedélyére és a nagy Bos6netnek rövidlittii-sára és hajlékonyságára nézve, luikép tortént ez az eset. Madame de taylusbeszéli emlékirataiban, (484. 1.) hogy a hires szónok meggyimtatta és felol-dotta a két szerelmest, azt h


. Az abszolutizmus kora; királyok Isten kegyelméböl. t ki az erkölcs, hogy acsaládi életnek és tisztességnek ilyen lábbal tiprását teljestn elnéz-ték volna. Igaz. a papok, kiket legjobban illetett volna, meglehet?sengedékenyek voltak s Bossuet maga is csak azt kívánta Istent?l, ne le-gyen annyira a hatalmasok kedvében járó.*** De Saint Simon soha sem * JelleDizö a király szenvedélyére és a nagy Bos6netnek rövidlittii-sára és hajlékonyságára nézve, luikép tortént ez az eset. Madame de taylusbeszéli emlékirataiban, (484. 1.) hogy a hires szónok meggyimtatta és felol-dotta a két szerelmest, azt hitte, olyan ?szintén megtértek, hogy most mártalálkozhatnak az udvarnál tanúk el?tt. De els? találkozásuknál egymáshozközeledtek, egy ablak mélyedésébe állva suttogtak és sírtak, majd megha-jolva a tanuk, a vénasszonyok és f?papok el?tt, átmentek egy nuís szobába.«Es ebb?l következett az orléansi berezegné, majd a tonlousei gróf.)** Raumer !t5 1.*** Sainte Benve, Bossuet, 339. Áaiuse-^^ajLcoife c/^ la^aumc-ie. .^íaiic, ^uchejse de la ^al/ierc De la Valliére Edelincl. (ir,m—n<n.) n-zmetszeirneh kixehbiteit hasonmáaa. 6* 8^ II. FEJEZET. XIV. LAJOS KORA. AZ ÁLLAMI HATALOM MINDENHATÓSÁGA. birta megbocsátani a királjnak, hogy Montespan marquisnéval kett?sházasságtörésben nemzett gyermekeit törvényesítette, s?t még a ko-rona örökösödésére is alkalmasakká akarta ?ket tenni. Mindenesetreborzasztó elgondolni azt a sülyedést, mid?n nincs sem egyházi, semvilági hatalom, mely a királyt figyelmeztesse botrányos életének min-den tekintélyt bomlasztó hatására. Az udvari papságból kiveszett arégi prófétáknak s a középkor pápáinak és szerzeteseinek szó-kimondó jámborsága. Megelégedtek azzal, ha a király, b?nei engesz-telésére, az ? ellenségeiket üldözte. A babona és a vakbuzgóság pó-tolta az igazi vallásosság hiányát. Maga a király is e


Size: 1475px × 1694px
Photo credit: © The Reading Room / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No

Keywords: ., bookcentury1800, bookdecade1890, booksubjectdespotism, bookyear18