. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . SZKÍTA* Szénást/ (Nagyváradiós kidéi). Doboka várme-gyéb?l származik s 1526-liau lép fel ; Gyüre község-hon bírt földesúri (Szemerei).Eredetét a Nyitra várme-gyét tárgyaló kötetben is-mertettük. A század ele-jén szabolcsv
. Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztöbizottsága közremuködésével szerkeszti Sziklay Jáños és Borovszky Samu . SZKÍTA* Szénást/ (Nagyváradiós kidéi). Doboka várme-gyéb?l származik s 1526-liau lép fel ; Gyüre község-hon bírt földesúri (Szemerei).Eredetét a Nyitra várme-gyét tárgyaló kötetben is-mertettük. A század ele-jén szabolcsvármegyei bir-tokos volt. Szeretnie)/. Els? is-mert?se János (1659) fels?-e?ri (Vasmegye) lelkész.Ága Gömör vármegyébeszakadt, mely Pels?czr?lírja elönevét, onnan szár-mazott át Szabolcsba. Szerencsy. Mármarosvármegyéb?l ered. AXVIII. században t?nik szöqybny fel. Anarcs, Kis-Báka és Berencs községekben bírt földesúri joggal. 1850-ben ?si hevesvármegyei család. Els? ismert ?se Lambert 1334-ben Erd?teleketörökölte. A XVII. század folyamán egy ága Krasznába szakadt. Ez ágból I. László (1771)alispán Krasznában : fia János (1809.) kir. tanácsos, neje Kállay Amália. II. György (1775)fia István f?szolgabíró és 1825-ben törvényszéki ülnök ugyanott; J
Size: 1429px × 1749px
Photo credit: © Reading Room 2020 / Alamy / Afripics
License: Licensed
Model Released: No
Keywords: ., bookauthorsziklayj, bookcentury1800, bookdecade1890, bookyear1894
